2. Fejezet

Kedves olvasó!
 Annyit rinyáltam már neked az életemről, hogy ideje megtudnod a nevem. Te jó ég! Egy rendes bemutatkozást sem kaptál! 
Elizabeth Fox vagyok ,ennek a sulinak csak Beth.16 éves lányka lennék. Mint már az elejéből meglehetett tudni foglalt. Na, de kezdjünk is a mesélésbe, mert izgalmas hetet éltem át, az egyszer biztos...
 ~Hétfő~
 Dumáljunk egy kicsit a hétfőről. Garfield valami eltitkolt rokonom lehet, hiszen az életem bármilyen tökéletes, nem jutott benne hely a hétfő szeretetének. Szóval, a telefonom riasztójára keltem, ami kakaskukorékolás. Utálom, pedig amikor beállítottam még viccesnek tűnt ,hajnali 6-kor viszont már egy cseppet sem...
Továbbá átkoztam magam, hiszen amikor ezt a szart állítottam át, az kezem egyel lentebb csúszott. 7-kor kellett volna kelnem, hisz a suli csak egy köpésre van a házunktól.Fixáltam a problémát, de visszaaludni sajnos egyenesen lehetetlen volt. Szitkozódtam hangosan egy sort, mivel ennek a háznak a lakos száma egyenlő az egyel. Magyarra lefordítva egyedül lakok a házban, mivel az anyukám munkája elég titkos és alig látom őt. Amikor utoljára infót kaptam tőle a munkája körül valami olyasmit mondott ,hogy kém. Nagy mindegy is nem érdekel. Továbbá apám még kiskoromban elhunyt, szóval nem is ismertem, testvéreim pedig nincsenek. Még csak az kéne...
Komótosan felöltöztem az őszi időjárásnak megfelelően (neon rózsaszín pulcsi, neon zöld "Utálsz? Felírlak a többi közé" felirattal, és egy tépett farmer.) Lesiettem a lépcsőn, Convers cipő fel, majd kinyitottam az ajtót. Adam ott állt velem szembe, teljes élet nagyságban. 
-De hamar felkeltél bogárkám.- kuncogtam. 
Igen, szétalázzuk a másikat ezekkel a becenevekkel. Elmosolyodott, majd megcsókolt. Elindultunk a suliba. Kézen fogva járkáltunk kb. mindenhova ahova mentünk. Egész úton mosolyogtam.Melegség öntött el, hogy Adam mellett lehettem.Egy pillanatra még azt is elfelejtettem ,hogy hétfő van. Amikor beértünk a suliba szökkenve mentem tovább. Adam elment átöltözni. 
-Mitől vagy olyan happy[boldog] ribi? - a dobhártyám kettészakadt ettől a hangtól.
 Ő ribancozott le, amikor 2 oldalán 1-1 pincsikéje volt, arcán 7(ha nem több) kiló vakolat, állása furcsa amolyan "hasat be,segget,mellet ki" beállás.Más szóval egy frissen mázolt ribizli pucsított előttem.
-Nekem csobogsz, kis patak?- fordultam felé, az előbbi mosolyom átváltott gúnyos mosolyba, hangom is csepegett a gúnytól. 
Aztán felismertem. Ő volt az aki a pasimnak tetszett. Hát, mit ne mondjak, a szerelem tényleg vak..vagy csak Adam. 
-Mit képzel magadról ,hogy elveszed tőlem Adam-babát? 
Kevés kellet,hogy el ne röhögjem magam. 
-Micsoda? - elnevettem magam, ahogyan a körülöttünk lévő tömeg.
Óh, észre sem vettem ,hogy elszaporodtunk. A csajszi mögött a gonosz mosolyt villantó barátom ácsorgott. Szinte pillantással vitattuk, meg ,hogy ezt a csajt most nagyon megfogjuk szívatni. Féltékenyvonat bekapcsolva. A tömegből Adam lépett elő mögém állt és látványosan lesmárolt. Ahogy gondoltuk, Ribizli köpni-nyelni nem tudott a látványtól. 
-Figyu cica - nézett a csajra a pasim - szerintem eltévedtél a cipőkiárusítás arra van - mutatott a sulival szemben lévő cipő boltra. 
A csaj elsírta magát, és futott a mosdóba. Megtapsoltak minket, lepacsiztunk, és mindenki ment a maga dolgára. A nap nagyon gyorsan eltelt, de attól még fárasztó volt. Óráról órára rohangáltunk 5 perc levegő vétellel,ami ugye a szünet. Adam mindig el- és hazakísért. Amíg én átöltöztem a discóba, addig beinvitáltam a barátomat is. Igen, minden hétfő este megyünk. Fiatal vagyok, nekem is jár a szórakozás. Elmentünk az említett helyre. A tulaj ,Dan (24 éves) mosolyogva ölelt meg engem, haverjával pedig lepacsizott. Igen a két 'fúdemenő', alias[más néven] Adam és én a legnagyobb discós haverja a városba. 
-Bethykém, de régen láttalak - nyomott barackod Dan a fejemre. 
-Igen, már hétfő óta 50 évet öregedtem, van 4 gyerekem, leadtam 15 kilót továbbá jártam a holdon is. - mondtam csupa aranyos gúnnyal.Erm... irónia.
Igen, Dan ezt szokta mondani ,amikor ilyeneket mondok. Buliztunk egy nagyot, otthon pedig immár egyedül dőltem az ágyba és vágtam be a szunyát. A házik ráérnek holnap reggel vagy akár órák előtt is...